Mozgalmasra sikeredett az év utolsó hónapja. December 3-án közös munkadélutánon készülődtünk a mikulás ünnepségre, az adventi vásárra és a gyermekeink betlehemi játékára.
Másnap, December 4-én megérkezett az óvodába Szent Miklós. A gyerekek csodálattal fogadták a kék ruhába öltözött, nagy bottal járó embert és még nagyobb ámulattal vették észre a számukra "ottfelejtett" vászonzsákot teli sok-sok kis csomaggal.
December elsejétől a gyerekek minden reggel szüleikkel közösen tanulták az adventi énekeket a saját készítésű énekeskönyvből.
A betlehemi játék és az adventi spirál december 17-én következett. A fagyos hidegben betlehemeztünk az óvoda udvarán, ahol a gyertyák fénye és a gyerekek éneke melegített bennünket. Majd a gyerekek kezükben gyertyával végig mentek kintről befelé haladó adventi spirálon, elmélyülten önmagunkat figyelve, hogy hova tegyék le gyertyájukat, a spirál mentén. Mi szülők szintén kivettük részünket a szertartásból, és a gyerekek után mi is végigmentünk a spirálon.
Az adventi énekek közül íme az egyik legszebb, Borbély Anikó óvónőnk előadásában:
https://www.youtube.com/watch?v=oKOzEPwHYyc
Karácsonyi gondolatok:
"Ma milliók kínlódnak, -éppen ilyenkor, Karácsony táján- a benső bizonytalanság, a felszínes élet hiányosságainak eltagadhatatlan érzéseivel. Érzik, hogy a fa alá tenni az ajándékot, elénekelni a családban tradícióvá vált karácsonyi énekeket, utolsó pillanatban postára rohanni a nagy halom, sietve megírt, formális szövegű üdvözlőkártyával, mindez nem elég, Karácsony Ünnepe ennél sokkal többet kér tőlünk, és kínál nekünk.
Meghalljuk-e ezt a kérést, merünk-e figyelni az esztendő szellemileg legtelítetteb napjainak bennünk suttogó üzenetére? Számbavesszük-e most az ezredvég küszöbén, hogy mennyire tanultunk meg szeretni ebben a földi életünkben? Szeretni abban a szentséges és magasságos értelemben, ahogy ez a szó, ez az ige János Evangéliumából világít nekünk.
Hol van benned, hol tart benned az a szeretet, amely emberi életed egyetlen számbavehető, felajánlható, és a Kozmosz Urai által egyedül elfogadható realitása? Mit tudsz válaszolni, ha felhangzik a kérdés: mit tettél a rádbízott, a magadból kiküzdött erővel? Rávezetted-e az Útra akit lehetett vagy félretoltad onnan?"
Háromszemközt
Ispánk, 1999 Karácsony ünnepén
