Só-liszt gyurmázás és receptje
A gyerekek körében nagy sikere volt az előző két játszókör alkalmával a sóliszt gyurmázásnak. Kicsi kezeik apró magocskákkal díszítették ki megformázott figurákat, melyeket aztán haza is vihettek. Mivel Nórámmal azóta idehaza is „fehérgyurmáznunk“kell, ezért úgy gondoltam, hogy közreadnám a receptjét:
1 kg liszt
víz
2 dl só
0,5 dl olaj
Az alapanyagokat fel kell főzni, majd a tűzről levéve liszttel simára kell gyúrni.
A kész gyurma díszítésére sokféle színű, fajta magokat használhatunk: vágott sárgaborsó, zöld vágott borsó, lencse, vörös lencse, fekete napraforgómag, hajdina, búza stb.
Márton-napi lámpás-ünnep november 11-én
A gyerekek lámpást készítenek a saját festményeikbõl, melyekkel aztán az ünnep napján közösen - gyerekek, szülõk, testvérek, pedagógusok, vendégek – kora este indulunk fevonulni, melynek végén gyermekeink örömére meglepetés vár bennünket.
A gyerekek az ember által meggyújtott fényt viszik ki lámpácskáikban a sötétségbe.
A lámpásokat a november 2-ai és 9-ei játszókörök kézműves foglalkozásain készítjük el. Mindenkit szeretettel várunk ezalkalomból is!
A mesélésről
Már akkor mesélhetünk a gyermekünknek, amikor még nem is beszél. Elmondhatjuk este, hogyan telt a napja, később mondhatunk neki állatmeséket, melyekben ő is az állatcsalád tagja, majd 3-4 éves korban következhetnek a népmesék, tündérmesék.
2-3 éves korban a gyerekek még nem tudnak éles különbséget tenni a valóság és a vágyak, a fantázia között. A mesék a gyerekek gondolkodását jelenítik meg, és érthetővé teszik számukra a világ működését. A jó mese tartalmazza azokat a konfliktusokat, mellyekkel a gyermeknek meg kell küzdenie.
A gyermek, azonosulva a mesefigurákkal, saját problémáit éli meg a mesével, és - a legfontosabb - a mesehős diadalával ezeknek a problémáknak, és szorongásainak oldására is talál. Felmerülhet bennünk a kétely, hogy a mesék erőszakos cselekedetei (pl. Grimm mesék) vajon ilyen jó hatással lehetnek-e gyermekünkre. Nem ugyanezt látja a tévében? A legfontosabb különbség az, hogy a mesét a szülő mondja a gyermeknek, az ágy szélén ülve. A nap folyamán felgyűlt agresszió, félelmek, indulatok a mesehős kalandjaihoz kapcsolódnak, és fel is oldódnak a mese pozitív kimenetele miatt, no meg a szülő biztonságot árasztó közelében. Fontos, hogy minél több mesét ismerjen meg a gyermek, hogy rátalálhasson arra, amely leginkább az ő problémájához illik. Viszont ezt a mesét hadd hallja annyiszor, amennyiszer csak akarja.
Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak I. A kisgyerekkor. Park, 1996
Dr. Vekerdy Tamás : Mesétől az olvasásig:
http://diadal.hu/szulio_hirlevel_mappai/konyvtar/vekerdiiras.htm
Ranschburg Jenő: A tündérmesék lélektanáról:
http://munkacsyszfv.atw.hu/cikkek/ranschburg_a_tundermesek.htm
