Óperenciás Waldorf-Óvoda

Volt az erdő kellős közepén egy kakas meg egy pipe. Meghalt a gazdájuk, nem volt mit enniük. Megéheztek. Találtak aztán egy szem vadkörtét, de a vadkörte nagyobb volt, mint a pipe gégéje.
Hát azt mondja a pipe:
– Menj gyorsan, kakaskám, hozzál egy kis vizet, mert megfúlok.
Szalad a kakaska a kúthoz.
– Jaj, édes kutam, adjál vizet, vizet viszem kispipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
–Nem adok vizet – mondja a kút –, míg nem hozol koszorút egy szép lánytól.
– Elment aztán a kakaska a szép lányhoz.
– Szép lány, adjál koszorút.
– Nem kapsz – mondja a szép lány –, amíg nem hozol tejecskét a tehéntől.
Elment a kakaska a tehénhez is.
– Tehén, adjál tejecskét, tejecskét viszem a szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem a kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
– Addig nem adok tejecskét a szép lánynak – mondja a tehén –, míg nem hozol szénát a rétről.
Elment a kakaska a réthez.
– Rét, adjál szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem kispipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
– Addig nem adok szénát – mondja a rét –, ameddig a boltba nem mégy kaszáért.
Elment a kakaska a boltba:
– Bolt, adjál kaszát, kaszát viszem rétnek, rét ád szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád tejecskét, tejecskét viszem szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem pipémnek, mert megfúl a vadkörtétől.
– Addig nem adok kaszát – mondja a bolt –, ameddig nem hozol pénzt.
Akkor szegény kakaska elbúsulta magát, ment gyorsan a szemétdombra kaparászni, ott lelt egy krajcárt, azt elvitte a bolthoz, akkor aztán kapott kaszát, elment a réthez, rét adta a szénát, tette a tehénke elé, tehénke adott tejecskét, vitte a tejecskét a lányhoz, szép lány készít koszorút, kosztorút vitte a kúthoz, kút adott vizet, a vizet egyenest vitte a pipének, épp jókor, mert szegény pipe majdnem utolsót tátogott nagy fuldoklásában. De így gyorsan lenyelte a vizet, a víz levitte a körtét, a körte utat adott a levegőnek, s így a levegőhöz jutott pipe ma is él, ha meg nem halt!

Magyar népmese